A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája a tanulók eltérő képességeihez történő alkalmazkodás, a differenciált tanítás és tanulás megszervezése. Ez a szükséglet hívta életre a fejlesztő pedagógiai tevékenységet
A fejlesztő pedagógusok olyan speciális felkészültséggel rendelkező szakemberek, akik korszerű gyógypedagógiai-pszichológiai ismeretek birtokában ismerik a fejlődés és a fejlesztés főbb elméleti koncepcióit, a személyiség és az értelmi fejlődés életkori és individuális jellemzőit, a tanulási nehézségek pszichológiai és pedagógiai diagnosztikai eljárásait. Jártasak a prevenciós és korrekciós fejlesztés gyakorlati formáinak alkalmazásában óvodai, iskolai csoportban és egyéni fejlesztési formában.
Hogyan fejlesztjük a gyermeket?
- Legelőször felmérjük a képességeit.
- Meghatározzuk a fejlesztés főbb irányvonalait és területeit.
- Személyre szabott fejlesztési tervet készítünk.
- A fejlesztő program folyamán a szülőkkel folyamatosan egyeztetve haladunk lépésről lépésre, gyermek tempóját, egyéni sajátosságait figyelembe véve.
A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája a tanulók eltérő képességeihez történő alkalmazkodás, a differenciált tanítás és tanulás megszervezése. Ez a szükséglet hívta életre a fejlesztő pedagógiai tevékenységet
A fejlesztő pedagógusok olyan speciális felkészültséggel rendelkező szakemberek, akik korszerű gyógypedagógiai-pszichológiai ismeretek birtokában ismerik a fejlődés és a fejlesztés főbb elméleti koncepcióit, a személyiség és az értelmi fejlődés életkori és individuális jellemzőit, a tanulási nehézségek pszichológiai és pedagógiai diagnosztikai eljárásait. Jártasak a prevenciós és korrekciós fejlesztés gyakorlati formáinak alkalmazásában óvodai, iskolai csoportban és egyéni fejlesztési formában.
Hogyan fejlesztjük a gyermeket?
- Legelőször felmérjük a képességeit.
- Meghatározzuk a fejlesztés főbb irányvonalait és területeit.
- Személyre szabott fejlesztési tervet készítünk.
- A fejlesztő program folyamán a szülőkkel folyamatosan egyeztetve haladunk lépésről lépésre, gyermek tempóját, egyéni sajátosságait figyelembe véve.
Beszédészlelés és beszédmegértés, a tiszta beszéd fejlesztése
A helyesen kialakult beszédhangok biztosítják, hogy a gyermek képes legyen anyanyelve beszédhangjait, hangkapcsolatait, szavait hibátlanul kiejteni. Fontos, hogy a gyermek képessé váljon a mások által kiejtett beszédhangok, hangsorok felismerésére, a szavak, mondatok megértésére.
A beszéd feldolgozásának folyamata három területre osztható:
- hallás
- beszédészlelés
- beszédmegértés – és az ehhez tartozó legmagasabb szint – az értelmezés szintje.
Ezekre a képességekre épül az olvasás és írás, a tanulás, gondolkodás folyamatainak megvalósítása.
A gyerekek beszédfejlődésének üteme nagyon különböző lehet. Megkésett, vagy zavart beszédfejlődésre csak a hároméves kor után tapasztalt jelentős eltéréseknél kezdünk gyanakodni.
A gyermek beszédprodukciójában jelentkező hibák (beszédhibák) jól észrevehetőek, azonban a beszédészlelésben vagy a beszédmegértésben – vagy mindkettőben – meglévő problémák sokáig nem derülnek ki. Ha a gyermek értelmes, és különféle módon ellensúlyozza beszédzavarát, akkor a problémák a szülők és a környezet elől is rejtve maradnak, és sajnos súlyosbodhatnak. Szakember a fejlesztés játékos eszközeivel, a szülővel való folyamatos együttműködésben tudja a korrigálni a hibákat.
Beszédészlelés és beszédmegértés, a tiszta beszéd fejlesztése
A helyesen kialakult beszédhangok biztosítják, hogy a gyermek képes legyen anyanyelve beszédhangjait, hangkapcsolatait, szavait hibátlanul kiejteni. Fontos, hogy a gyermek képessé váljon a mások által kiejtett beszédhangok, hangsorok felismerésére, a szavak, mondatok megértésére.
A beszéd feldolgozásának folyamata három területre osztható:
- hallás
- beszédészlelés
- beszédmegértés – és az ehhez tartozó legmagasabb szint – az értelmezés szintje.
Ezekre a képességekre épül az olvasás és írás, a tanulás, gondolkodás folyamatainak megvalósítása.
A gyerekek beszédfejlődésének üteme nagyon különböző lehet. Megkésett, vagy zavart beszédfejlődésre csak a hároméves kor után tapasztalt jelentős eltéréseknél kezdünk gyanakodni.
A gyermek beszédprodukciójában jelentkező hibák (beszédhibák) jól észrevehetőek, azonban a beszédészlelésben vagy a beszédmegértésben – vagy mindkettőben – meglévő problémák sokáig nem derülnek ki. Ha a gyermek értelmes, és különféle módon ellensúlyozza beszédzavarát, akkor a problémák a szülők és a környezet elől is rejtve maradnak, és sajnos súlyosbodhatnak. Szakember a fejlesztés játékos eszközeivel, a szülővel való folyamatos együttműködésben tudja a korrigálni a hibákat.
Érzékszervek fejlesztése
Szervezetünket folyamatosan érik ingerek a külvilágból és saját testünkből egyaránt. Érzékszerveink útján a látás, a hallás, a mozgás- és bőrérzékelés, a hőmérséklet sokféle csatorna, ahonnan az ingerek érik egyszerre testünket. Az egyes érzékszervek működésében, és az érzékletek összerendezésében felléphetnek nehézségek. Ezek az érzékek már a korai magzati állapotban működni kezdenek. A magzat egyensúlyszerve már 8-10 hetes korában észleli a gravitáció változásait, és képes ezekre mozgással válaszolni. Az érzékszervek fejlesztése elsősorban a legősibb érzékek, a tapintás- és az egyensúlyérzék ingerlésén keresztül juttatjuk el a gyereket egy magasabb idegrendszeri integrációs szintre.
Később a látás, hallás érzékelése, figyelme, differenciáló képessége, valamint a ritmusokat, sorokat alkotó hallás, látás élmények összerendezése a feladat. A hangok, képek felismerése, elkülönítése, a ritmusok gyakoroltatása nélkülözhetetlen és élvezetes játéktevékenység, mert ezzel segítjük a gyermek írás-olvasás képességének kialakítását.
Érzékszervek fejlesztése
Szervezetünket folyamatosan érik ingerek a külvilágból és saját testünkből egyaránt. Érzékszerveink útján a látás, a hallás, a mozgás- és bőrérzékelés, a hőmérséklet sokféle csatorna, ahonnan az ingerek érik egyszerre testünket. Az egyes érzékszervek működésében, és az érzékletek összerendezésében felléphetnek nehézségek. Ezek az érzékek már a korai magzati állapotban működni kezdenek. A magzat egyensúlyszerve már 8-10 hetes korában észleli a gravitáció változásait, és képes ezekre mozgással válaszolni. Az érzékszervek fejlesztése elsősorban a legősibb érzékek, a tapintás- és az egyensúlyérzék ingerlésén keresztül juttatjuk el a gyereket egy magasabb idegrendszeri integrációs szintre.
Később a látás, hallás érzékelése, figyelme, differenciáló képessége, valamint a ritmusokat, sorokat alkotó hallás, látás élmények összerendezése a feladat. A hangok, képek felismerése, elkülönítése, a ritmusok gyakoroltatása nélkülözhetetlen és élvezetes játéktevékenység, mert ezzel segítjük a gyermek írás-olvasás képességének kialakítását.
A figyelem, a koncentráció, az emlékezet erősítése – komplex kognitív terápia
Ha a gyermek nem képes arra, hogy egy-egy szót, szótagot kihalljon szólistából vagy ismert szövegből, nem tudja megtalálni az elrejtett formákat, a gyakran ismétlődő jeleket, ha a látás vezérelte mozgásokban, rajzos feladatokban feltűnően sok hibát ejt, elemi vonalvezetése iránytartás nélküli, a vizuális, valamint az érzékszervek együttes szervező, rendszerező emlékezeti részpróbáiban mechanikusan rakosgat, figyelme, feladatmegértése, együttműködése hullámzó, akkor erre a fejlesztő folyamatra a szülő és a szakember együttműködésével igen nagy szüksége van.
A figyelem, a koncentráció, az emlékezet erősítése – komplex kognitív terápia
Ha a gyermek nem képes arra, hogy egy-egy szót, szótagot kihalljon szólistából vagy ismert szövegből, nem tudja megtalálni az elrejtett formákat, a gyakran ismétlődő jeleket, ha a látás vezérelte mozgásokban, rajzos feladatokban feltűnően sok hibát ejt, elemi vonalvezetése iránytartás nélküli, a vizuális, valamint az érzékszervek együttes szervező, rendszerező emlékezeti részpróbáiban mechanikusan rakosgat, figyelme, feladatmegértése, együttműködése hullámzó, akkor erre a fejlesztő folyamatra a szülő és a szakember együttműködésével igen nagy szüksége van.
A mozgásfejlődés
A mozgásfejlődés és vele együtt az idegrendszer fejlődése szigorú hierarchia szerint valósul meg. Ha ebbe a hierarchikus fejlődésbe hiba csúszik, a központi idegrendszer valamely területe nem fejlődik megfelelően, maga után vonja a ráépülő összes terület, így a nagyagykérgen keresztül a gondolkodási folyamatok problémáit is.
Csecsemőknél az ősibb kialakulású területek fejlődésével egyre újabb és újabb mozgásformák jelennek meg. A mozgás a világgal való kapcsolatfelvétel első formája a baba számára.
Kisgyermekkorban erre épülnek rá az emberre jellemző kommunikációs formák: a beszéd, majd később az olvasás és írás. Ha kimaradnak egyes lépések, esetleg nincs elegendő idő, tér vagy lehetőség a gyakorlásra, akkor hibák csúszhatnak a fejlődésébe. Az idegrendszer egyes területei alulszervezetté válnak, amelynek következményei legtöbbször az iskolában jelennek meg tanulási nehézség formájában. Kézenfekvő, hogy ebben az esetben, a fejlesztésben is kulcsfontosságú szerepe lesz majd bizonyos mozgásformák gyakoroltatásának.
Mozgásos játékok, mesék, dalok segítik az élményt szerző gyakorlatokat, amelyeket a mozgásterápia számos kelléke egészít ki az egyensúly fejlesztő eszközöktől az egyszerű ugróiskoláig.
A mozgásfejlesztés során nagy hangsúlyt kap a testvázlat, testtudat kiépítése, valamint a különböző játékos tevékenységekben a térbeli tájékozódás biztonságának kialakítása.
A mozgásfejlődés
A mozgásfejlődés és vele együtt az idegrendszer fejlődése szigorú hierarchia szerint valósul meg. Ha ebbe a hierarchikus fejlődésbe hiba csúszik, a központi idegrendszer valamely területe nem fejlődik megfelelően, maga után vonja a ráépülő összes terület, így a nagyagykérgen keresztül a gondolkodási folyamatok problémáit is.
Csecsemőknél az ősibb kialakulású területek fejlődésével egyre újabb és újabb mozgásformák jelennek meg. A mozgás a világgal való kapcsolatfelvétel első formája a baba számára.
Kisgyermekkorban erre épülnek rá az emberre jellemző kommunikációs formák: a beszéd, majd később az olvasás és írás. Ha kimaradnak egyes lépések, esetleg nincs elegendő idő, tér vagy lehetőség a gyakorlásra, akkor hibák csúszhatnak a fejlődésébe. Az idegrendszer egyes területei alulszervezetté válnak, amelynek következményei legtöbbször az iskolában jelennek meg tanulási nehézség formájában. Kézenfekvő, hogy ebben az esetben, a fejlesztésben is kulcsfontosságú szerepe lesz majd bizonyos mozgásformák gyakoroltatásának.
Mozgásos játékok, mesék, dalok segítik az élményt szerző gyakorlatokat, amelyeket a mozgásterápia számos kelléke egészít ki az egyensúly fejlesztő eszközöktől az egyszerű ugróiskoláig.
A mozgásfejlesztés során nagy hangsúlyt kap a testvázlat, testtudat kiépítése, valamint a különböző játékos tevékenységekben a térbeli tájékozódás biztonságának kialakítása.
Dyslexia prevenció, írás-olvasás-számolás nehézségeinek korrekciója
A dyslexia kialakulásának okairól keveset tudunk, de abban minden szakember egyetért, hogy nagyon fontos a fejlesztést minél előbb elkezdeni, mert a rossz olvasási technikák az idő múlásával egyre jobban bevésődnek, egyre inkább rögzülnek, így egyre nehezebbé válik a javítása.
A dyslexiások sok esetben kreatívabbak, nem szavakban hanem képekben gondolkodnak, könnyebben felismerik a problémák összefüggéseit. Ha a dyslexia jó hatásait sikerül megtartani, a rosszakat pedig javítani, akkor a gyermek kiemelkedően tehetségessé válhat.
Feltűnő, hogy az írás-olvasás nehézségeinek korrekciója mennyire a korábbi területek együttes fejlesztésének alapjaira épül. Így:
– az analízis-szintézis képessége,
– a betűismeret,
– az olvasási készség,
– az emlékezet,
– a szerialitás (sorrendiség),
– a szövegértés,
– a tájékozódás területeit célozza meg.
Dyslexia prevenció, írás-olvasás-számolás nehézségeinek korrekciója
A dyslexia kialakulásának okairól keveset tudunk, de abban minden szakember egyetért, hogy nagyon fontos a fejlesztést minél előbb elkezdeni, mert a rossz olvasási technikák az idő múlásával egyre jobban bevésődnek, egyre inkább rögzülnek, így egyre nehezebbé válik a javítása.
A dyslexiások sok esetben kreatívabbak, nem szavakban hanem képekben gondolkodnak, könnyebben felismerik a problémák összefüggéseit. Ha a dyslexia jó hatásait sikerül megtartani, a rosszakat pedig javítani, akkor a gyermek kiemelkedően tehetségessé válhat.
Feltűnő, hogy az írás-olvasás nehézségeinek korrekciója mennyire a korábbi területek együttes fejlesztésének alapjaira épül. Így:
– az analízis-szintézis képessége,
– a betűismeret,
– az olvasási készség,
– az emlékezet,
– a szerialitás (sorrendiség),
– a szövegértés,
– a tájékozódás területeit célozza meg.