A figyelem polarizációja
Mária Montessori vallja, a gyerekeknek különleges pszichikai képességük van arra, hogy befogadjanak ismereteket, és hogy elraktározzák azokat. Ösztönösen szívják magukba a környezet ingereit a szenzitív periódusukban, életkoruknak abban a szakaszában, amikor a világ egyfajta megértése, megismerése a cél.
Az óvodás gyerekek mindent meg akarnak érteni, mindent meg akarnak magyarázni. Ez a szenzibilitás mindaddig fennmarad, amíg a gyerekek felfedező vágya ki nem elégül.
Mária Montessori ezért olyan eszközrendszert dolgozott ki, ami képes ezeket az igényeket kielégíteni.
A 3-7 éves gyermekeket megfigyelve tapasztalta, hogy a gyerekek időnként elmélyülnek egy-egy tevékenységben. Ilyenkor szinte nem is vesznek tudomást a környezetükről, nehezen hallják meg ha szólnak hozzájuk, vagy ha kérdéseket tesznek fel nekik.
Sokszor tízszer, hússzor is elvégzik ugyan azt a tevékenységet, legyen az rakosgatás, gombolgatás, számlálás. Olyan külső ingerre, mint egy eszköz, tartós reakcióval reagál a gyerek. Mária Montessori azt a tevékenységet kísérő jelenséget, ami egy új, ismeretlen dolog vizsgálata a megismerés szintjéig, a figyelem polarizációjának nevezi
A figyelem polarizációja
Mária Montessori vallja, a gyerekeknek különleges pszichikai képességük van arra, hogy befogadjanak ismereteket, és hogy elraktározzák azokat. Ösztönösen szívják magukba a környezet ingereit a szenzitív periódusukban, életkoruknak abban a szakaszában, amikor a világ egyfajta megértése, megismerése a cél.
Az óvodás gyerekek mindent meg akarnak érteni, mindent meg akarnak magyarázni. Ez a szenzibilitás mindaddig fennmarad, amíg a gyerekek felfedező vágya ki nem elégül.
Mária Montessori ezért olyan eszközrendszert dolgozott ki, ami képes ezeket az igényeket kielégíteni.
A 3-7 éves gyermekeket megfigyelve tapasztalta, hogy a gyerekek időnként elmélyülnek egy-egy tevékenységben. Ilyenkor szinte nem is vesznek tudomást a környezetükről, nehezen hallják meg ha szólnak hozzájuk, vagy ha kérdéseket tesznek fel nekik.
Sokszor tízszer, hússzor is elvégzik ugyan azt a tevékenységet, legyen az rakosgatás, gombolgatás, számlálás. Olyan külső ingerre, mint egy eszköz, tartós reakcióval reagál a gyerek. Mária Montessori azt a tevékenységet kísérő jelenséget, ami egy új, ismeretlen dolog vizsgálata a megismerés szintjéig, a figyelem polarizációjának nevezi
A gyermek szabadsága
Mária Montessori megfigyelte, ha szabadságot, szabad döntést kapnak cselekedeteikben a gyerekek, akkor fegyelem alakul ki.
Amint megteremtjük számukra az előkészített környezetet, maguk választhatják ki a tevékenységükhöz szükséges eszközöket, ezekkel addig dolgozhatnak ameddig szeretnének, akkor kialakul a fegyelem, a rend és belső békéjüket is megtalálják a gyerekek. A feltételeket kell, hogy ehhez megteremtsük.
Mária Montessori pedagógiájában a szabadsághoz hozzátartoznak a társak is. Ez a nevelési módszer felismerteti a gyerekekkel, hogy egyedül nem létezhetnek a világban, mindig szükségük van társakra, a társadalomra, ahol visszajelzést kaphatnak önmagukról.
A Montessori által létrehozott vegyes korcsoportú intézmények ezt a gondolatot viszik tovább, ennek a szellemiségében alakultak ki. A Montessori csoportokban segítenek egymásnak a „tanulásban”, de tiszteletben is tartják egymás személyiségét, igényét, tanulási technikáját, tanulási idejét. Soha nem zavarják meg a kis szőnyegen tevékenykedő társaikat, csak kérés után kapcsolódnak egy-egy gyermek tevékenységébe.
A gyermek szabadsága
Mária Montessori megfigyelte, ha szabadságot, szabad döntést kapnak cselekedeteikben a gyerekek, akkor fegyelem alakul ki.
Amint megteremtjük számukra az előkészített környezetet, maguk választhatják ki a tevékenységükhöz szükséges eszközöket, ezekkel addig dolgozhatnak ameddig szeretnének, akkor kialakul a fegyelem, a rend és belső békéjüket is megtalálják a gyerekek. A feltételeket kell, hogy ehhez megteremtsük.
Mária Montessori pedagógiájában a szabadsághoz hozzátartoznak a társak is. Ez a nevelési módszer felismerteti a gyerekekkel, hogy egyedül nem létezhetnek a világban, mindig szükségük van társakra, a társadalomra, ahol visszajelzést kaphatnak önmagukról.
A Montessori által létrehozott vegyes korcsoportú intézmények ezt a gondolatot viszik tovább, ennek a szellemiségében alakultak ki. A Montessori csoportokban segítenek egymásnak a „tanulásban”, de tiszteletben is tartják egymás személyiségét, igényét, tanulási technikáját, tanulási idejét. Soha nem zavarják meg a kis szőnyegen tevékenykedő társaikat, csak kérés után kapcsolódnak egy-egy gyermek tevékenységébe.
A gyermeki munka jellemzője
Kisgyermekkorban még nem azért dolgozik egy gyerek, hogy haszna legyen a munkájának.
„Az ő célja a dolgozás.”
Ebben a korban a munka még játék számára. Olyan tevékenység, amit gyakorol, többször egymásután megismétel, mégsem a „gyümölcsét” élvezi, pl. hogy tiszta az asztal. A mozdulatok öröme az, ami meghatározza mennyi ideig és hányszor fogja az asztalt letörölni.
A munkafeladatok gyakorlása közben fejlődik szabadságuk. Nem fáradnak el a munka közben, hanem fejlődnek és gyarapítják energiáikat. A munka egyesíti őket a környezettel, így szabad akarattal, örömmel és érdeklődéssel dolgoznak.
„ A munka egyesíti a gyermeki lényt a környezettel. Ez a munka azonban csak azoknál a gyerekeknél mutatkozik meg, akik a számukra megfelelő környezetben élnek.”
Montessori egyik legfőbb jelmondata: „Segíts, hogy magam csinálhassam!”
A gyermeki munka jellemzője
Kisgyermekkorban még nem azért dolgozik egy gyerek, hogy haszna legyen a munkájának.
„Az ő célja a dolgozás.”
Ebben a korban a munka még játék számára. Olyan tevékenység, amit gyakorol, többször egymásután megismétel, mégsem a „gyümölcsét” élvezi, pl. hogy tiszta az asztal. A mozdulatok öröme az, ami meghatározza mennyi ideig és hányszor fogja az asztalt letörölni.
A munkafeladatok gyakorlása közben fejlődik szabadságuk. Nem fáradnak el a munka közben, hanem fejlődnek és gyarapítják energiáikat. A munka egyesíti őket a környezettel, így szabad akarattal, örömmel és érdeklődéssel dolgoznak.
„ A munka egyesíti a gyermeki lényt a környezettel. Ez a munka azonban csak azoknál a gyerekeknél mutatkozik meg, akik a számukra megfelelő környezetben élnek.”
Montessori egyik legfőbb jelmondata: „Segíts, hogy magam csinálhassam!”
Az előkészített környezet szerepe
Mária Montessori szerint minden cselekedetünk kapcsolatba kerül a környezetünkkel.
Fontos tehát az a környezet, amiben a szabadság után vágyó gyermekek élnek. Nem mindegy, hogy milyenek azok a tárgyak, eszközök, amivel nap-mint nap kapcsolatba kerülnek. A rend, az eszközök állandó helye is fontos szempont az előkészített környezetben. Egy-egy új tárgy megismerése, megtapasztalása, szellemi táplálékuk, egy-egy új út a szabadság felé. Az előkészített környezet elengedhetetlen a gyermekek egészséges fejlődése érdekében. Ez Mária Montessori pedagógiájában tűnik fel először.
A megfelelően előkészített környezetnek tartalmaznia kell az önnevelés eszközeit. Nagyon fontos, hogy a gyermekek maguk választhassák ki azokat az eszközöket, amivel aktuálisan tevékenykedni szeretnének.
Az előkészített környezet szerepe
Mária Montessori szerint minden cselekedetünk kapcsolatba kerül a környezetünkkel.
Fontos tehát az a környezet, amiben a szabadság után vágyó gyermekek élnek. Nem mindegy, hogy milyenek azok a tárgyak, eszközök, amivel nap-mint nap kapcsolatba kerülnek. A rend, az eszközök állandó helye is fontos szempont az előkészített környezetben. Egy-egy új tárgy megismerése, megtapasztalása, szellemi táplálékuk, egy-egy új út a szabadság felé. Az előkészített környezet elengedhetetlen a gyermekek egészséges fejlődése érdekében. Ez Mária Montessori pedagógiájában tűnik fel először.
A megfelelően előkészített környezetnek tartalmaznia kell az önnevelés eszközeit. Nagyon fontos, hogy a gyermekek maguk választhassák ki azokat az eszközöket, amivel aktuálisan tevékenykedni szeretnének.