Montessori módszer

A Montessori pedagógia területei

Mindennapi életre nevelés eszközei

Már az elnevezés is magába foglalja azt az elvet, hogy a gyerekeket a mindennapok történéseiben az önálló életre kell felkészíteni.

A gyerekeket a mindennapok történéseiben kell az önálló életre felkészíteni. Így már korán kialakul a gyerekek önállósága, és kevésbé kiszolgáltatottak. A gyakorlatoknak nem a munkavégzés a célja, hanem a belső késztetés kielégítése. „… amit a belső késztetéseinek engedve amúgy is tenni akar, azt jobban és értelmesebben tegye.” Írja Maria Montessori

A Montessori nevelési módszerű óvódákban mindennapos tevékenységek
• kendők hajtogatása: közvetlen érzékelés, pontosság, koncentráció, mozgáskoordináció,
• magok kanalazása: a kanalazás megtanulása, pontosság, csukló lazítása, íróujjak gyakorlatoztatása
• magok öntése: mozgáskoordináció, koncentráció, pontosság, önállóság, csukló lazítása
• víz öntése: mozgáskoordináció, pontosság, önállóság, csukló lazítása
• asztalterítés és -leszedés: gondoskodás magunkról, a megfelelő elrendezés megtanulása, emlékezőtehetség fejlesztése, önállóság, esztétikai nevelés
• Gombolás, cipőfűző kötés, kanalazás, kémcsőbe öntögetés, növények ültetése, kert gondozása, akvárium rendben tartása és még számtalan tevékenység

Az érzékelést fejlesztő eszközök

„Az érzékelési eszközökkel végzett munka felébreszti a szellemet, és felnyitja az érzékeket.” Mária Montessori

Minden érzékelési területnek megvannak a nehézségi fokai. Minden gyermek addig időzik egy –egy eszköznél amíg belülről nem telítődik, és tovább nem lép a következő nehézségi fokra.

Az eszközök jellemzője, hogy kivitelezésükkel, sokféleségükkel motiváló hatásúak, különböző tulajdonságok felfedezését szolgálják. Az eszközök által nyert tapasztalatokat a gyerekek kipróbálják és felhasználják más környezetben is.

– hengerek: dimenziókülönbségek felismerése, íróujjak edzése, ceruzatartás előkészítése, tízes számrendszer előkészítése, sorozatalkotás
– rózsaszínű torony: fogalmak képzése, méretek megkülönböztetése három dimenzióban, sorozatok alkotása, izommemória edzése, pontosság, koncentráció, nagyság és súly közötti összefüggések megismerése
– piros rudak: hosszú-rövid fogalmak kialakítása, mozgáskoordináció fejlesztése, előkészítés a számtani rudakkal való munkára
– színdobozok: az alap-, kevert- és kiegészítő színek megismerése, a színérzék edzése, finomítása
– zörejdobozok: különböző zajok észlelése és megkülönböztetése, finom mozgás fejlesztése, a hallás fejlesztése, felkészítés a zenére
– titokzsák: koncentráció fejlesztése, finommotorika és tapintás fejlesztése, nyelvi készség fejlesztése

Anyanyelvi nevelést, írást, olvasást elősegítő eszközök

„A személyiség fejlődése során, a gondolatcsere nagyon fontos.” (Maria Montessori)

Ez a gyermeki időszak az érzékeny periódus időszaka, ahol a gyermekek szívesen és sokat mesélnek, és az írás és olvasás is érdekli őket. A felnőttek feladata, a lehetőség megteremtése arra, hogy beszélhessenek, kifejezhessék önmagukat.

Ahhoz, hogy a gyermekek ki tudják fejezni magukat, sok mesét, verset, történetet kell hallgatniuk, sokszor kell velük beszélgetést kezdeményezni. Így bővül a szókincsük, és egyre bátrabban, egyre választékosabban fejezik ki magukat.
Amikor az óvodások szellemileg elég érettekké válnak, elkezdenek betűket, számokat írni. Senki sem biztatja őket erre, mégis szinte minden kisgyerek már óvodás korának valamelyik periódusában „írni” kezd. Ezt felismerve fejlesztette ki Maria Montessori az eszközöket az írás előkészítésére.

Nem írni tanítja a gyerekeket, hanem az eszközrendszerén keresztül a gyerekek kezét készíti elő az íráshoz. Ily módon a kéz könnyűvé tételét és az író ujjak edzését segítik elő a gyakorlatok.

A Montessori módszerben az olvasást sem tanítják, hanem a lehetőséget teremtik meg. Már kora kisgyermekkorban is látja maga körül a betűket, így szinte észrevétlen ismeri meg azokat egymás után.

A matematikai nevelést segítő eszközök

A környező valósággal való ismerkedés, a folyamatos cselekedtetés kapcsán a gyermekek sokoldalú tapasztalatokat szereznek az őket körülvevő tárgyak, jelenségek formai és mennyiségi jellemzőiről.

A matematika, mint tudomány a nevelésben, a gyermekek gondolkodását irányítja és előkészíti az elvonatkoztatás begyakorlását. Ezáltal később a logikus problémamegoldás egy magasabb szintjére juttatják el a gyerekeket.

Az óvodapedagógus elsődleges feladata gondoskodni a megfelelő eszközök és tevékenységek biztosításáról, amely felkelti a gyermek érdeklődését, és változatos, sokszínű lehetőséget nyújt az alapvető matematikai készségek, képességek fejlődéséhez.

Az eszközök használata elősegíti a számfogalom kialakulását, a számképek rögzítését a tízes számrendszerben való eligazodást. A feladatok egymásra épülése biztosítja, hogy a sorrendiséget betartva jutnak el a fejlődés magasabb fokára. Minden eszköz csak egy fogalmat tanít meg, így egyszerűbb megérteni, ha csak kis lépésekkel haladnak a gyerekek előre az ismeretlen „világban”.

Kozmikus nevelés

„Minden gyermekben megvan a cselekvési vágy és a világmindenség megismerésének igénye, csak annak kibontakoztatását kell elősegíteni.” Maria Montessori

Maria Montessori pedagógiájában a békére neveléshez vezető út első lépcsője a természet, a növények, az állatok létének tiszteletére, szeretetére, és megóvására nevelés. A megismerésben alapelv a rengeteg gyakorlati tapasztalás és a konkrét élmények nyújtása. Minden egyes új ismeretanyag bevezetése a kísérletekkel, a gyakorlati tapasztalatokkal kezdődik. Ezekből a konkrét élményekből kiindulva fokozatosan jutnak el a gyerekek az absztrakt fogalomalkotásig.

Maria Montessori tanításának lényeges eleme, hogy kihangsúlyozza az ember fontosságát a világban. Feladatunk kialakítani, megalapozni a más emberek, kultúrák, szokások elismerését, tiszteletét, szeretetét, a tolerancia kialakítását, a másság elfogadását.

Területei:
– földrajzi, természetrajzi, biológiai, társadalmi ismereteket megalapozó eszközök, „ …melyek a gyerekek szabad tevékenységének maximális figyelembevételével, a gyerekek belső igényének megfelelő biztosításával, az Ember és a természeti környezetünk szeretetére nevel” (Maria Montessori)

Mária Montessori megfigyelte, hogy az óvodás gyermek érzékeny periódusában a természet megismerésére is fokozott érdeklődést mutatnak.

Az óvodában csak nagyon kis lépésekben lehet előre haladni, és odafigyelve kell a gyermekek érzékeny periódusára reagálni, hogy csak annyi ismeretet nyújtsunk, amennyit meg tud érteni. Így egyéni érdeklődésük szerint különböző területeken különböző mélységben ismerkednek meg a természettel és annak védelmével.

A Montessori nevelési módszerű óvódákban alapvető „eszköz” a saját veteményes kert – növények ültetése, gondozása, a gyümölcsök-zöldségek megismerése és szeretete. Lehetőséget biztosítunk állatokkal való találkozásra, az ember-állat kapcsolat fejlesztésére, a természet és a természeti jelenségek megismerésére.