Galéria

Alapelvek, értékek

A figyelem polarizációja

Mária Montessori vallja, a gyerekeknek különleges pszichikai képességük van arra, hogy befogadjanak ismereteket, és hogy elraktározzák azokat. Ösztönösen szívják magukba a környezet ingereit a szenzitív periódusukban, életkoruknak abban a szakaszában, amikor a világ egyfajta megértése, megismerése a cél.

Az óvodás gyerekek mindent meg akarnak érteni, mindent meg akarnak magyarázni. Ez a szenzibilitás mindaddig fennmarad, amíg a gyerekek felfedező vágya ki nem elégül.

ária Montessori ezért olyan eszközrendszert dolgozott ki, ami képes ezeket az igényeket kielégíti. A gyerekek spontán meglévő képességeikre építenek, és ezek biztosítják a fejlődésüket lépésről-lépésre.
Mária Montessori a 3-7 éves gyermekeket megfigyelve tapasztalta, hogy a gyerekek időnként elmélyülnek egy-egy tevékenységben. Ilyenkor szinte nem is vesznek tudomást a környezetükről, nehezen hallják meg ha szólnak hozzájuk, vagy ha kérdéseket tesznek fel nekik.

Sokszor tízszer, hússzor is elvégzik ugyan azt a tevékenységet, legyen az rakosgatás, gombolgatás, számlálás. Olyan külső ingerre, mint egy eszköz, tartós reakcióval reagál a gyerek.
Mária Montessori azt a tevékenységet kísérő jelenséget, ami egy új, ismeretlen dolog vizsgálata a megismerés szintjéig, a figyelem polarizációjának nevezi.

„A mindennapi életben a rendezett munka elősegíti a szellem összeszedettségét, és az elhasznált erők az összeszedettség forrásából állandóan megújulnak, így egy folyamatos kölcsönhatás jön létre.”

Ez a kulcsa a Montessori és talán lehetne kulcsa minden pedagógiának: „a koncentráció ezen értékes pillanatait felismerni.”

A gyermek szabadsága

Mária Montessori megfigyelte, ha szabadságot, szabad döntést kapnak cselekedeteikben a gyerekek, akkor fegyelem alakul ki.

Amint megteremtjük számukra az előkészített környezetet, maguk választhatják ki a tevékenységükhöz szükséges eszközöket, ezekkel addig dolgozhatnak ameddig szeretnének, akkor kialakul a fegyelem, a rend és belső békéjüket is megtalálják a gyerekek. A feltételeket kell, hogy ehhez megteremtsük.

Mária Montessori pedagógiájában a szabadsághoz hozzátartoznak a társak is. Ez a nevelési módszer felismerteti a gyerekekkel, hogy egyedül nem létezhetnek a világban, mindig szükségük van társakra, a társadalomra, ahol visszajelzést kaphatnak önmagukról.

A Montessori által létrehozott vegyes korcsoportú intézmények ezt a gondolatot viszik tovább, ennek a szellemiségében alakultak ki. A Montessori csoportokban segítenek egymásnak a „tanulásban”, de tiszteletben is tartják egymás személyiségét, igényét, tanulási technikáját, tanulási idejét. Soha nem zavarják meg a kis szőnyegen tevékenykedő társaikat, csak kérés után kapcsolódnak egy-egy gyermek tevékenységébe.

A gyermeki munka jellemzője

Kisgyermekkorban még nem azért dolgozik egy gyerek, hogy haszna legyen a munkájának.

„Az ő célja a dolgozás.”

Ebben a korban a munka még játék számára. Olyan tevékenység, amit gyakorol, többször egymásután megismétel, mégsem a „gyümölcsét” élvezi, pl. hogy tiszta az asztal. A mozdulatok öröme az, ami meghatározza mennyi ideig és hányszor fogja az asztalt letörölni. A gyermekek addig ismételnek, amíg belső vágyuk kielégül. A céllal megkezdett tevékenység célja hamar szertefoszlik és helyébe lép a cselekedet adta örömforrás, amelyet a mozdulatok öröme hívott életre.

A munkafeladatok gyakorlása közben fejlődik szabadságuk. Nem fáradnak el a munka közben, hanem fejlődnek és gyarapítják energiáikat. A munka egyesíti őket a környezettel, így szabad akarattal, örömmel és érdeklődéssel dolgoznak.

„Segíts, hogy magam csinálhassam!”

„ A munka egyesíti a gyermeki lényt a környezettel. Ez a munka azonban csak azoknál a gyerekeknél mutatkozik meg, akik a számukra megfelelő környezetben élnek.”

Az előkészített környezet szerepe

Mária Montessori szerint minden cselekedetünk kapcsolatba kerül a környezetünkkel.

Fontos tehát az a környezet, amiben a szabadság után vágyó gyermekek élnek. Nem mindegy, hogy milyenek azok a tárgyak, eszközök, amivel nap-mint nap kapcsolatba kerülnek. A rend, az eszközök állandó helye is fontos szempont az előkészített környezetben. Egy-egy új tárgy megismerése, megtapasztalása, szellemi táplálékuk, egy-egy új út a szabadság felé. Az előkészített környezet elengedhetetlen a gyermekek egészséges fejlődése érdekében. Ez Mária Montessori pedagógiájában tűnik fel először.

A megfelelően előkészített környezetnek tartalmaznia kell az önnevelés eszközeit. Nagyon fontos, hogy a gyermekek maguk választhassák ki azokat az eszközöket, amivel aktuálisan tevékenykedni szeretnének.

A Montessori pedagógusok egyik legfontosabb feladata, hogy megteremtsék a gyermekek cselevési, tanulási vágyának kielégítéséhez szükséges környezetet és feltételeket. Ezek a pedagógusok minden gyermek fejlődési ütemét napi pontossággal ismerik.

A Montessori pedagógia területei

Mindennapi életre nevelés eszközei

Már az elnevezés is magába foglalja azt az elvet, hogy a gyerekeket a mindennapok történéseiben az önálló életre kell felkészíteni.

A gyerekeket a mindennapok történéseiben kell az önálló életre felkészíteni. Így már korán kialakul a gyerekek önállósága, és kevésbé kiszolgáltatottak. A gyakorlatoknak nem a munkavégzés a célja, hanem a belső késztetés kielégítése. „… amit a belső késztetéseinek engedve amúgy is tenni akar, azt jobban és értelmesebben tegye.” Írja Maria Montessori

A Montessori nevelési módszerű óvódákban mindennapos tevékenységek
• kendők hajtogatása: közvetlen érzékelés, pontosság, koncentráció, mozgáskoordináció,
• magok kanalazása: a kanalazás megtanulása, pontosság, csukló lazítása, íróujjak gyakorlatoztatása
• magok öntése: mozgáskoordináció, koncentráció, pontosság, önállóság, csukló lazítása
• víz öntése: mozgáskoordináció, pontosság, önállóság, csukló lazítása
• asztalterítés és -leszedés: gondoskodás magunkról, a megfelelő elrendezés megtanulása, emlékezőtehetség fejlesztése, önállóság, esztétikai nevelés
• Gombolás, cipőfűző kötés, kanalazás, kémcsőbe öntögetés, növények ültetése, kert gondozása, akvárium rendben tartása és még számtalan tevékenység

Az érzékelést fejlesztő eszközök

„Az érzékelési eszközökkel végzett munka felébreszti a szellemet, és felnyitja az érzékeket.” Mária Montessori

Minden érzékelési területnek megvannak a nehézségi fokai. Minden gyermek addig időzik egy –egy eszköznél amíg belülről nem telítődik, és tovább nem lép a következő nehézségi fokra.

Az eszközök jellemzője, hogy kivitelezésükkel, sokféleségükkel motiváló hatásúak, különböző tulajdonságok felfedezését szolgálják. Az eszközök által nyert tapasztalatokat a gyerekek kipróbálják és felhasználják más környezetben is.

– hengerek: dimenziókülönbségek felismerése, íróujjak edzése, ceruzatartás előkészítése, tízes számrendszer előkészítése, sorozatalkotás
– rózsaszínű torony: fogalmak képzése, méretek megkülönböztetése három dimenzióban, sorozatok alkotása, izommemória edzése, pontosság, koncentráció, nagyság és súly közötti összefüggések megismerése
– piros rudak: hosszú-rövid fogalmak kialakítása, mozgáskoordináció fejlesztése, előkészítés a számtani rudakkal való munkára
– színdobozok: az alap-, kevert- és kiegészítő színek megismerése, a színérzék edzése, finomítása
– zörejdobozok: különböző zajok észlelése és megkülönböztetése, finom mozgás fejlesztése, a hallás fejlesztése, felkészítés a zenére
– titokzsák: koncentráció fejlesztése, finommotorika és tapintás fejlesztése, nyelvi készség fejlesztése

Anyanyelvi nevelést, írást, olvasást elősegítő eszközök

„A személyiség fejlődése során, a gondolatcsere nagyon fontos.” (Maria Montessori)

Ez a gyermeki időszak az érzékeny periódus időszaka, ahol a gyermekek szívesen és sokat mesélnek, és az írás és olvasás is érdekli őket. A felnőttek feladata, a lehetőség megteremtése arra, hogy beszélhessenek, kifejezhessék önmagukat.

Ahhoz, hogy a gyermekek ki tudják fejezni magukat, sok mesét, verset, történetet kell hallgatniuk, sokszor kell velük beszélgetést kezdeményezni. Így bővül a szókincsük, és egyre bátrabban, egyre választékosabban fejezik ki magukat.
Amikor az óvodások szellemileg elég érettekké válnak, elkezdenek betűket, számokat írni. Senki sem biztatja őket erre, mégis szinte minden kisgyerek már óvodás korának valamelyik periódusában „írni” kezd. Ezt felismerve fejlesztette ki Maria Montessori az eszközöket az írás előkészítésére.

Nem írni tanítja a gyerekeket, hanem az eszközrendszerén keresztül a gyerekek kezét készíti elő az íráshoz. Ily módon a kéz könnyűvé tételét és az író ujjak edzését segítik elő a gyakorlatok.

A Montessori módszerben az olvasást sem tanítják, hanem a lehetőséget teremtik meg. Már kora kisgyermekkorban is látja maga körül a betűket, így szinte észrevétlen ismeri meg azokat egymás után.

A matematikai nevelést segítő eszközök

A környező valósággal való ismerkedés, a folyamatos cselekedtetés kapcsán a gyermekek sokoldalú tapasztalatokat szereznek az őket körülvevő tárgyak, jelenségek formai és mennyiségi jellemzőiről.

A matematika, mint tudomány a nevelésben, a gyermekek gondolkodását irányítja és előkészíti az elvonatkoztatás begyakorlását. Ezáltal később a logikus problémamegoldás egy magasabb szintjére juttatják el a gyerekeket.

Az óvodapedagógus elsődleges feladata gondoskodni a megfelelő eszközök és tevékenységek biztosításáról, amely felkelti a gyermek érdeklődését, és változatos, sokszínű lehetőséget nyújt az alapvető matematikai készségek, képességek fejlődéséhez.

Az eszközök használata elősegíti a számfogalom kialakulását, a számképek rögzítését a tízes számrendszerben való eligazodást. A feladatok egymásra épülése biztosítja, hogy a sorrendiséget betartva jutnak el a fejlődés magasabb fokára. Minden eszköz csak egy fogalmat tanít meg, így egyszerűbb megérteni, ha csak kis lépésekkel haladnak a gyerekek előre az ismeretlen „világban”.

Kozmikus nevelés

“Minden gyermekben megvan a cselekvési vágy és a világmindenség megismerésének igénye, csak annak kibontakoztatását kell elősegíteni.” Maria Montessori

Maria Montessori pedagógiájában a békére neveléshez vezető út első lépcsője a természet, a növények, az állatok létének tiszteletére, szeretetére, és megóvására nevelés. A megismerésben alapelv a rengeteg gyakorlati tapasztalás és a konkrét élmények nyújtása. Minden egyes új ismeretanyag bevezetése a kísérletekkel, a gyakorlati tapasztalatokkal kezdődik. Ezekből a konkrét élményekből kiindulva fokozatosan jutnak el a gyerekek az absztrakt fogalomalkotásig.

Maria Montessori tanításának lényeges eleme, hogy kihangsúlyozza az ember fontosságát a világban. Feladatunk kialakítani, megalapozni a más emberek, kultúrák, szokások elismerését, tiszteletét, szeretetét, a tolerancia kialakítását, a másság elfogadását.

Területei:
– földrajzi, természetrajzi, biológiai, társadalmi ismereteket megalapozó eszközök, „ …melyek a gyerekek szabad tevékenységének maximális figyelembevételével, a gyerekek belső igényének megfelelő biztosításával, az Ember és a természeti környezetünk szeretetére nevel” (Maria Montessori)

Mária Montessori megfigyelte, hogy az óvodás gyermek érzékeny periódusában a természet megismerésére is fokozott érdeklődést mutatnak.

Az óvodában csak nagyon kis lépésekben lehet előre haladni, és odafigyelve kell a gyermekek érzékeny periódusára reagálni, hogy csak annyi ismeretet nyújtsunk, amennyit meg tud érteni. Így egyéni érdeklődésük szerint különböző területeken különböző mélységben ismerkednek meg a természettel és annak védelmével.

A Montessori nevelési módszerű óvódákban alapvető „eszköz” a saját veteményes kert – növények ültetése, gondozása, a gyümölcsök-zöldségek megismerése és szeretete. Lehetőséget biztosítunk állatokkal való találkozásra, az ember-állat kapcsolat fejlesztésére, a természet és a természeti jelenségek megismerésére.

Módszer-egyediség

Kozmikus nevelés

“Minden gyermekben megvan a cselekvési vágy és a világmindenség megismerésének igénye, csak annak kibontakoztatását kell elősegíteni.” Maria Montessori

Maria Montessori pedagógiájában a békére neveléshez vezető út első lépcsője a természet, a növények, az állatok létének tiszteletére, szeretetére, és megóvására nevelés. A megismerésben alapelv a rengeteg gyakorlati tapasztalás és a konkrét élmények nyújtása. Minden egyes új ismeretanyag bevezetése a kísérletekkel, a gyakorlati tapasztalatokkal kezdődik. Ezekből a konkrét élményekből kiindulva fokozatosan jutnak el a gyerekek az absztrakt fogalomalkotásig.

Maria Montessori tanításának lényeges eleme, hogy kihangsúlyozza az ember fontosságát a világban. Feladatunk kialakítani, megalapozni a más emberek, kultúrák, szokások elismerését, tiszteletét, szeretetét, a tolerancia kialakítását, a másság elfogadását.

Területei:
– földrajzi, természetrajzi, biológiai, társadalmi ismereteket megalapozó eszközök, „ …melyek a gyerekek szabad tevékenységének maximális figyelembevételével, a gyerekek belső igényének megfelelő biztosításával, az Ember és a természeti környezetünk szeretetére nevel” (Maria Montessori)

Mária Montessori megfigyelte, hogy az óvodás gyermek érzékeny periódusában a természet megismerésére is fokozott érdeklődést mutatnak.

Az óvodában csak nagyon kis lépésekben lehet előre haladni, és odafigyelve kell a gyermekek érzékeny periódusára reagálni, hogy csak annyi ismeretet nyújtsunk, amennyit meg tud érteni. Így egyéni érdeklődésük szerint különböző területeken különböző mélységben ismerkednek meg a természettel és annak védelmével.

A Montessori nevelési módszerű óvódákban alapvető „eszköz” a saját veteményes kert – növények ültetése, gondozása, a gyümölcsök-zöldségek megismerése és szeretete. Lehetőséget biztosítunk állatokkal való találkozásra, az ember-állat kapcsolat fejlesztésére, a természet és a természeti jelenségek megismerésére.

Kontroll

Akkor végzi jól a feladatát, ha nem szólal meg a csengő, a tárgyat nem ejti el, illetve nem billen le a vonalról.

A gyerekek miután játékként élik meg a feladatokat, megtanulnak uralkodni önmagukon, mozgásigényükön, kialakul önfegyelmük, társaik iránti tiszteletük, mozgásuk egyre harmonikusabb lesz.
A csendgyakorlat megvalósításának egy másik formája, a csend megfigyelése becsukott szemmel.

A gyerekek megértik, hogy nincs teljes csend, hiszen a környezetükben mindig hallható olyan hang vagy zörej, mely a mindennapi életben körülveszi őket, azonban önmaguk csendje szükséges ahhoz, hogy mindezt felfedezzék, meghallják.

„Egy csoport, újonnan jött gyerektől nem lehet jó „csendgyakorlatot” elvárni. Még ha akarják is, akkor sincs meg az a képességük, hogy tartós mozdulatlansággal „hallgatást” teremtsenek. Ezek a gyakorlatok valóban a szellemnek a test felett aratott győzelmét, egy dicsőséget érnek el.” (Maria Montessori)

Kontroll

Akkor végzi jól a feladatát, ha nem szólal meg a csengő, a tárgyat nem ejti el, illetve nem billen le a vonalról.

A gyerekek miután játékként élik meg a feladatokat, megtanulnak uralkodni önmagukon, mozgásigényükön, kialakul önfegyelmük, társaik iránti tiszteletük, mozgásuk egyre harmonikusabb lesz.
A csendgyakorlat megvalósításának egy másik formája, a csend megfigyelése becsukott szemmel.

A gyerekek megértik, hogy nincs teljes csend, hiszen a környezetükben mindig hallható olyan hang vagy zörej, mely a mindennapi életben körülveszi őket, azonban önmaguk csendje szükséges ahhoz, hogy mindezt felfedezzék, meghallják.

„Egy csoport, újonnan jött gyerektől nem lehet jó „csendgyakorlatot” elvárni. Még ha akarják is, akkor sincs meg az a képességük, hogy tartós mozdulatlansággal „hallgatást” teremtsenek. Ezek a gyakorlatok valóban a szellemnek a test felett aratott győzelmét, egy dicsőséget érnek el.” (Maria Montessori)

A ‘Kis szőnyeg’

A gyermek a kiválasztott Montessori játékot egy üres kisszőnyegre teszi le. Ez az ő területe, ezzel jelzi, hogy most valamit tevékenykedni fog, így a többiek kikerülik, nem zavarják. Ha szeretné hívhat oda társat, de ha úgy szeretné, akkor egyedül játszhat a Montessori játékokkal.

A szőnyegen balról jobbra és fentről lefelé haladva tevékenykedünk ezzel is elősegítve az iskolai feladatok az olvasás és a matematikai feladatok megoldását.

A játék végén a gyermek összetekeri a kis szőnyeget és visszahelyezi a tartóba, hogy mások is tudják használni.

Menü